A yaoi jelenség

Arra gondoltam, hogy amíg az első extra írásra várunk, csinálhatnánk egy kis elméleti kitérőt. Tudom, hogy ez nem olyan izgi, mint egy fikció, de én ezt is a fontosnak tartom.

Sajnos eddig csak egyetlen magyar nyelvű cikket olvastam az úgynevezett yaoi jelenségről, ami egy Magyarországon végzett kutatás eredményeit foglalja össze, de beszél magáról a yaoiról is. (Ugyanitt, ha valaki ismer több ilyen elemzést, kérem, hogy ossza meg velem az elérhetőségeit.) A következőkben összefoglalnám a cikket, mégpedig azért, mert hiánypótlónak és nagyon időszerűnek érzem.

A boys’ love / BL történetek ugyanis, a közvélekedéssel ellentétben, nemcsak egyszerűen meleg szexsztorik, vagyis gaypornó (az a hentaiban keresendő), hanem annál sokkal többek. Mivel azonban már elég régi az írás, kiegészíteném néhány észrevétellel is. 2015-ben jelent meg, tehát kilenc évvel ezelőtt, és az a benyomásom, hogy azóta bizonyos kérdésekben már tisztábban látunk. Mivel azonban ez nem egy tudományos cikk, nem csatolok hivatkozásokat, mindössze a saját benyomásaimról írok.

Lássuk tehát a cikket. Először is tudományos szempontból megállapítja, hogy a yaoi jelenség a műfaj növekvő népszerűségének köszönhetően kutatásra érdemes terület, hiszen az ezredforduló óta  Európában is hatalmas sikernek örvend. (Japán után egyébként, amely a yaoi őshazája.) Ezt követően tisztáz bizonyos fogalmakat, például magát a yaoit.

Ha irodalmi szempontból vizsgáljuk, a yaoi önálló műfaji kategória, az elbeszélő műfajon belül, amelyek középpontjában férfi férfi iránt érzett szerelme áll, viszont a történeteket nők írják főleg nők számára. Ha nem csak így vizsgáljuk, akkor rajzolt és írott művek összessége e témakörben, lsd. még animék. A női szereplős változatát yurinak hívják, ami azonban korántsem olyan népszerű, mint a yaoi, valószínűleg azért, mert inkább a romantikára koncentrál és a szerelem szépségére az erotika helyett. Perszen a yaoin belül is van egy olyan irányzat, amelyben az érzelmek kapnak nagyobb hangsúlyt (shounenai), de az a yurihoz hasonló módon kevésbé népszerű.

Erdetileg maga yaoi szó arra utal japán nyelven, hogy nincs beteljesülés, és inkább magára a vágyra, annak ábrázolására összpontosít az írás, de például ebben az esetben azt kell mondanom, hogy manapság a legtöbb írott yaoiban/BL-ben már van beteljesülés, amellett, hogy a vágyakozás is fontos szerepet kap. Ez egy fontos változás az elmúlt évtizedben. Az érzelmek proritása jellemzi a kategóriát még így is, az intenzív érzelmek ábrázolása és bizonyos fajta idealizmus. A karakterek ugyanis nyíltan melegek, és a társadalom nemcsak elfogadja őket, hanem meg is becsüli. Ezt gyakran az írások szemére vetik, hiszen az olvasók nem látják bennük a melegek küzdelmét, ami realisztikus vonás lenne, de meg kellene érteni, hogy a yaoi nem véletlenül nem az elfogadásért való harccal foglalkozik. Erről később még lesz szó.

A szereplők hagyományosan a sztereotíp nemi szerepeket formálják meg, tehát a szerelmes pár egyik tagja a domináns, maszkulin alkat (seme), a másik viszont szubmisszív, feminin karakter (uke), csakhogy mindketten férfiak. Ez a vonás több szempontból is érdekes. Egyrészt azért, mert ezáltal 1. a női olvasó nem a kiszolgáltatott főhősnővel azonosul, viszont 2. felfedezi az erősebbik nem gyengéd oldalát, ami nagyon tetszik neki. Másrészt viszont meg kell jegyezni, hogy az utóbbi években egy újabb változás következett be a yaoi hagyományait illetően, mégpedig az, hogy a nyugati BL történetekben ez a fajta leosztás egyre népszerűtlenebb. Manapság sokkal szívesebben olvasunk két maszkulin férfi szerelméről, a domináns-szubmisszív felállásból már csak az ágyban kérünk.

Az erotika fontos és kikerülhetetlen része tehát a yaoinak, de legnagyobb vonzereje ennek a műfaji kategóriának megsem ez, hanem a fő üzenete: a nemek korlátait is ledöntő, határtalan szerelem, amely győzedelmeskedik a társadalmi normák, a tradicionális nemi szerepek és akár a fizikai preferenciák felett is. Ha belegondolunk, ez a bizonyos határtalan szerelem mindig is nagy sikernek örvendett az irodalomban, de korábban más akadályokat kellett legyőznie a (heteró) feleknek (társadalmi/vagyoni különbségek, földrajzi távolság, erkölcsi akadályok, stb.).

Manapság ilyen problémákkal már nem kell megküzdenie a szerelmeseknek, muszáj volt tehát szintet lépni az irodalomban is. Maradt a természet adta feltételekkel való küzdelem. És ahogyan manapság már a biológia nem megváltoztatása vagy az azonos neműek gyerekvállalása sem ritka eset, ez a jelenség belopakodott a művészetekbe is a maga módján. Azok mégiscsak a valóságot képezik le. Szélsőséges eset, amikor a történetek férfi terhességről szólnak (mpreg), de én az omegavers sztorikat is ide sorolnám, amelyek a bl és a fantasy zsánerek nászából születnek. Ez utóbbiak is létező témák a szórakoztató irodalomban, még akkor is, ha nyomtatott formában nem jelennek meg. Az netes felületeken ugyanis hatalmas népszerűségnek örvendenek.

A yaoi, vagyis a BL negyed évszázad alatt nagy népszerűségre tett szert Ázsián kívül is, a rajzolt és írott formák mellet mozgóképes területen is (thai, koreai, japán BL sorozatok, filmek), illetve a virtuális szerepjátékok világában. Az internet alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy elterjedhessen, és hogy nemzetközi rajongói bázis alakulhasson ki. A rajongókat eleinte pejoratívan értékelték a nemrajongók, de mára talán már ebben is történtek pozitív változások.

A cikk további része bemutatja a nemzetközi és a magyarországi kutatások eredményeit, amelyek a rajongói bázis mibenlétére vonatkoznak, és a két kutatás eredményei összecsengenek. Az derül ki belőlük, hogy a yaoit kedvelők nagy része a 18 és a 34 év közötti korosztályba tartozik, de 50 év körüliek is vannak szép számmal, akik javarészt maguk a szerzők. 80%-os a nők aránya, az olvasóknak pedig körülbelül a fele vallja magát heteroszexuálisnak, további negyede biszexuálisnak. A gay és leszbikus fogyasztók száma a legalacsonyabb.

A rajongók körében a melegek iráni elfogadó attitűd maximális, gyakran a saját környezetükben is található homoszexuális beállítottságú ember, és általában is a yaoi jelenség nagyban hozzájárul a férfi homoszexualitás szélesebb körű társadalmi elfogadásához, a pozitív, toleráns attitűd megszilárdításához. Még úgy is, hogy a yaoiban ábrázolt homoszexuális kapcsolatnak vajmi kevés köze van a valódihoz. És ezzel el is érkeztünk a legérdekesebb kérdéshez. Fiatal vagy középkorú, többnyire önmagukat heteroszexuálisnak valló nők miért rajonganak olyan meleg férfiakról szóló történetekért, amelyeknek viszonylag kevés köze van a férfi homoszexualitás valóságához? Nos, már a kérdést is nehéz megfogalmazni, a yaoi jelenség ugyanis annyira ellentmond a józan logikának.

Folytatás következik.